2012. szeptember 14., péntek

Anya sikeres

Magyarországon zajlik az élet, a maga mostanában szokásos módján: politikusaink bátran szembeszállnak a kor szellemével, mert hogy is van az kérem szépen, hogy egy nő mást is akar, mint szülni három-négy-öt gyereket?! Én ebben a blogban már többször bevallottam, hogy bizony akarok mást is. Nyilván mert egy elfajzott, emancipált, önmegvalósító nőszemély vagyok. Nos, ha az vagyok, akkor az vagyok - már az általános iskolában is gaz deviáns voltam, aki nem csak, hogy szerette a komolyzenét meg a görög mitológiát, de volt képe mindezt nyíltan vállalni is.

Egyetértek azzal, hogy "vissza kellene állítani a családnak, a gyermekvállalásnak a rangját és szerepét." A gond ott van, hogy szerény véleményem szerint a gyermekvállalásnak nem akkor lesz(?) újra(?) rangja, ha hazazavarjuk a nőket szülni. Sőt. Akkor lesz, ha társadalmi szinten elismerjük, hogy gyereket nevelni igenis kemény munka, komoly feladat - és nem egyemberes. És ha azt is elismerjük mindemellett, hogy a gyereknevelés az élet része (mármint annak, aki úgy dönt, hogy akar gyereket, és vállalja a feladatot - mert ez nem a hazafias kötelesség kategória!), de nem az élet egésze. Mert igenis lehet több területen "önmegvalósítani" és sikeresnek lenni. Sőt, kell. Nekem legalábbis.

Hangulatfokozónak összeírtam a családi és karriertéren elért sikereimet az elmúlt négy évből (amióta anya vagyok). Íme a lista:

(Sikernek az minősül, amit én annak tartok - ez lehet valamilyen eredmény vagy teljesítmény, de lehet olyasmi is, amit bevállaltam, megtettem, bár eredménye nem lett (vagy nem az, amit szerettem volna). Valami, amire rájöttem, amit megtanultam, sőt, az is, amikor megvilágosodott, hol követtem el a hibát valamiben.)

Család:

  • Dani megoldás-orientált gondolkodásmódja
    Imádom, hogy ha szembetalálja magát egy helyzettel, azonnal előjön egy megoldással - még ha ez sokszor abban nyilvánul is meg, hogy "majd a mama leveszi/elrakja/megsüti." Ennél kifinomultabbakat is tud persze, pl. ha Dávid sír, arra nemcsak az lehet a megoldás, hogy szoptassam meg (régebben), de az is, hogy ad neki valami játékot, hogy játsszon. És ebben nekem is részem van, nem is kicsi - mert apró koruk óta terelgetem őket afelé, hogy ha valami nem úgy van, ahogy szeretnék, akkor ne csak panaszkodjanak, hanem csináljanak is valamit azért, hogy jó legyen.
  • Ismerkedés ismeretlenekkel a játszótéren, a játszóházban és az interneten - és az ebből fakadó összes előny (szupi gyerekruhák, receptek, gyümölcslevek, találkozók, dumapartik, stb.)
    Ez nekem messze nem magától értetődő - bármennyire is szeretnék néha, soha nem voltam a társaság-központja típus, nehezen ismerkedem, csomószor érzem magam hülyén ilyen helyzetekben. Komoly munkám van a fenti sikerben. 
  • Logisztikai és szervezettségi PhD-fokozat (hatékonyság/secundum ugrásszerű növekedése)
    Korábban sem voltam rossz, de egy, majd két gyerekkel az ember lánya nagyon hamar megtanulja, hogyan használjon ki minden egyes másodpercet és lehetőséget, ha nem akar megbolondulni.
  • A dolgok (félelmek, görcsök, hiedelmek) elengedésének továbbfejlesztése
    Ezen még van mit dolgozni, viszont a fiúk mellett két okból sem szalonképesek az anyai görcsök: egyrészt, mert nincs rájuk idő és energia, másrészt, mert a gyerekek azonnal leveszik, hogy valami nincs rendben.
  • A segítség kérésének és elfogadásának művészete
    Ebben nem vagyok, soha nem is voltam jó. Igyekszem...
  • Hogy Dani kétéves koráig ellen tudtam állni a képernyő csábításának! (Csak azóta néz tévét / tyúbot - előtte max. heti egy Vízipók volt)
  • Hogy már mind a kettő könyvtártag, van olvasójegyük, és válogatják maguknak a kikölcsönözni való könyveket
    Az én fiaim! :) És ők mondják hogy menjünk könyvtárba! Sőt, a könyvesbolt gyerekrészlegét is nagyon csípik.
  • Dani szókincse magyarul és angolul egyaránt.
    Mert olvasunk nekik rengeteg mesét, mert beszélgetünk velük, mert énekelünk nekik. Dávid is egyre jobb.
  • Rengeteget mesélek nekik, és én is élvezem!
  • Hogy el tudtam engedni Dani mozgásfejlődésével kapcsolatos paráimat (9 hónaposan ült fel, 13 hónaposan kezdett mászni, másfél évesen járni. Sokat hallgattam, hogy hát-hát...)
  • Hogy megoldom, hogy legyen M.-mel kettesben töltött időnk, közös programunk
    Nagyon sokat számít! Erre főleg olyankor szoktunk rájönni, amikor egy ideig nem jön össze...
  • Zökkenőmentes költözés Angliába
    Úgy logisztikailag, mint családilag. Erre nagyon büszke vagyok. Sok segítséget kértem és kaptam hozzá, amire külön is büszke vagyok.
  • Két mosolygós, nyitott, bátor gyerek (ennek egy része adottság, belőlük fakad. Egy másikhoz én is kellek.)

Karrier:

  • Elvégeztem egy coach képzést a GYED alatt. Beleértve a szakmai gyakorlatot is. Sőt, dolgoztam is coachként.
  • Projektmenedzserként végigvittem egy másfél éves nagyprojektet az egyesületben (ebben milliónyi részsiker van)
  • Tudatosság: tudatosítottam magamban, és elfogadtam, hogy ez (munka, karrier) nekem igenis kell, így érzem jól magam
  • Kompetenciák: hatékonyság, szervezőkészség, multitasking, kommunikáció, tárgyalástechnika - sorolhatnám a divatosabbnál divatosabb szavakat
  • Elkezdtem blogolni
  • Tréninget is tartottam, nem is egyet. Idén nyáron már a bentlakásos nemzetközit is bevállaltam - gyerekestül! Erről majd írok külön.
  • Két évig az egyesületem elnöke voltam - és nem csak papíron, dolgoztam vele nem keveset.
  • Az angliai munkavadászat kapcsán végre összeraktam egy valóban ütős, komoly CV-t.
  • Letisztult bennem, mit és hogyan szeretnék csinálni (a szakmámban) itt Angliában. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése